A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. Mezőhegyesen végzett adat alapú gazdálkodásáról Bónus Krisztián beszélt.
Bónus Krisztián precíziós gazdálkodási csoportvezető gondolatait hozzuk a hozammérés témához.
Részletezte, hogyan valósul meg a helyspecifikus növénytermesztés és milyen rendszerben gyűjtik az adatokat a Békés vármegyei birtokon.
Bónus Krisztián szerint ahogy a precíziós gazdálkodás gyakorlatában, Mezőhegyesen is a legalapvetőbb tevékenység a helyes adatgyűjtés, hiszen az egész rendszer erre épül. Az adatszerkezet kialakítása – azaz ahová a kimenő és bejövő adatainkat elhelyezzük – azért nagyon fontos, mert ha nincs helye az adatnak, az olyan, mintha a levegőbe rajzolnánk. Nálunk a nagy birtokméret miatt nagyon sok tábla, parcella és még több információ érkezik be, ezek kezelését egy 3 fős csapattal felügyeljük – mesélte a Keszthelyen növényvédelmi és agrokémiai, Gödöllőn talajtani szakmérnöki, Mosonmagyaróváron pedig precíziós szakmérnöki képzést végzett Bónus Krisztián az Ezért kincs az agráradat cikksorozat első részében, 2021. februárjában.
Arról is beszélt, hogy a közel 400 parcellánál az alapadatok elkészítése és feltöltése nagy munka, utána viszont jó esetben a gépek a parcellahatáron és a nevezéktanon belül tudnak már dolgozni, és megfelelő helyre gyűjtenek adatot. Az adatstruktúra kialakítását egyszer kell jól megcsinálni, hogy utána ne legyen vele keveredés, és ezt utána könnyebb karbantartani is. A precíziós mezőgazdaságot nem azért találták ki, hogy az emberek adatokat keresgéljenek, hanem arra, hogy megkönnyítse a munkát és a döntési helyzetben rendelkezésre álljon a kapcsolódó adat, ami segíti az agrárszakmai kérdések megválaszolását.
Az interjú készítésekor épp a nitrogén-fejtrágyázást készítjük elő műhold- és drónfelvételek alapján történő zonális talaj ásványi nitrogéntartalom-mérés segítségével, melyek eredményeit térképezve végzünk differenciált kijuttatást – mondta.
Foszfor és kálium tekintetében talajszkenner alapú zonális talajvizsgálatok eredményeit használjuk fel először a szervestrágyázás irányítására a legszükségesebb táblarészekre, majd, ha az elfogyott, akkor kerül sor – a felvehetőségi adatok alapján – a P, K műtrágyaigény megítélésére. A talajszkenner információit más esetekben is hasznosítjuk, így például a talajművelésben is, amelyben nagy értéket jelenthet a mélylazítás differenciálása, de nem feledkezhetünk meg a precíziós öntözés elkövetkezendő műveleteiről sem. Az eltérő nedvességgazdálkodású zónák ismeretében az árunövény területeinken a tőszám-differenciálás lehetőségét is kihasználjuk.
Érdekes volt az egyik tőszámkísérletünk, ahol 25 kukoricafajtát vetettünk 50-től 100 ezres tőszámig hektáronként, és az itteni viszonyok közt, az előző szezonban a 85-90 ezres tőszám sem állította meg a kukorica hozamnövekedését. A legrosszabb esetben is legfeljebb stagnált a termés, pedig ezt az állományt nem öntöztük - mondta.
Igyekszünk az elvégzendő művelet szakmai igényeit leginkább kielégítő adatbázist felhasználni a precíziós tevékenységeink során. A termőzónáinkat többféle vizsgálattal elemezve (ez esetenként 40–50 paraméter ismeretét jelenti zónánként) próbáljuk minél részletesebb adathalmazzal alátámasztani a precíziós döntéseinket.
A döntések alapján műveleti- vagy input applikációs térképek készülnek, amelyeket a farmmenedzsment programunkban rögzítünk és tárolunk.
Mezőhegyesen egy nagy teljesítményű VTOL UAV-t helyeztünk üzembe, ami a multispektrális és termális hullámsávban képes képanyagot rögzíteni, a kapcsolódó feldolgozó számítógép kapacitás pedig mindezt fel is tudja dolgozni. Amellett, hogy rendszerünk lefedi a műholdak tudását, rendelkezésünkre áll akkor is, amikor a műholdak nem járnak erre, vagy épp felhős az égbolt.
Drónfelvételek a Békés megyei birtokon
A rendszeres időközönként végzett drónrepüléssel a növényállomány vegetációs és hőmérsékleti monitoringját biztosítjuk a területünkön. Ezzel számos szakterületet támogatunk: ilyen a növényvédelem, az öntözés, a tápanyag-utánpótlás, illetve a betakarítási logisztika. A drón segítségével egy komoly méretű indexált képállományhoz jutunk.
Célunk elérni, hogy a megfelelő adatrendszerhez nagy mennyiségű minőségi információt tudjunk elemezhetően hozzárendelni. Aztán pedig az adatokat a vállalatirányítási rendszerhez párosítva, a költségek kimutatásával döntéseket tudjunk hozni arról, hogy melyik területrészen milyen jellegű ráfordítás lehet a legeredményesebb.
Az adatgyűjtési folyamat végén a hozamtérkép mutatja meg az egész helyspecifikus gazdálkodás értelmét és eredményét. Nagyon fontos a jó kalibráció, és hogy a hozamtérképezés gépeken átívelő legyen.
Mindez sok segítséget jelent a gazdálkodásban. Annyira, hogy még olyan információra is fény derülhet, amire agronómusként nem is gondoltunk volna. A folyamat legvége az, hogy az adott zónához hozam-, forintális-, árbevételi- és költségadatot rendeljünk, és költségtérképet készítsünk róla. Erről sokan beszélnek, adatokkal viszont csak kevesen töltik fel a rendszerüket. Pedig ez biztosítaná azt, hogy a termelők a valós képet lássák, és helyes következtetéseket vonhassanak le.
Az összegzés és a javaslatok egy része
A precíziós mezőgazdaság gyakorlatának egyik fontos tapasztalata, hogy soha nem lehet elengedni és figyelmen kívül hagyni a területismeretet és a gazdálkodói tapasztalatokat.
Célszerű továbbá fokozottan odafigyelni az adatok karbantartására és tisztítására, mert hiába vannak és lesznek tanuló algoritmusok, a helytelen adatokkal a jövő mesterséges intelligenciája sem tud jól gazdálkodni. Nem szabad szó nélkül elmenni a képzett munkaerő kérdésköre mellett sem. Mindenképp fontosnak tartjuk a gépkezelőink oktatását, hiszen ez egy win-win helyzet. Egy egyszerű példán szemléltetve ugyanis azon kollégáink, akik használják az automatizált táblavégi fordulót a gépeken, kevesebb fáradtság mellett nagyobb területteljesítményre képesek. Vannak nagyon modern gazdaságok, és vannak olyanok is, akik régóta gyűjtenek hozamadatokat és egyéb információkat a területeikről, de az biztos, hogy ez a technológia nem egységesen, hanem foltszerűen jelent meg Magyarországon.
Azzal, hogy az agrár-felsőoktatás precíziós mezőgazdasági szakmérnökök képzésével fejleszti az agronómusok és a gazdák szaktudását, meghozza azt a lehetőséget, hogy az agrárium adatokra hagyatkozva, a lehető leghatékonyabban működhessen – mondta Bónus Krisztián 2021 februárjában.